Tanterven túl

Iskolánkban nagy hangsúlyt fektetünk a tanulók egyéni, differenciált fejlesztésére, amely magában foglalja a prevenciós és korrekciós fejlesztést, célzott terápiákat is.
A fejlődés és fejlesztés egymástól elválaszthatatlan fogalmak, a belső, biológiai érési folyamat és a külső környezet kölcsönhatása az, ami a fejlődést ténylegesen meghatározza.
A fejlesztés nem azonos az erőltetett rátanítással, korrepetálással, amelyek direkt ráhatással gyors teljesítményváltozást eredményezhetnek, hanem olyan indirekt, folyamatos, időben elhúzódó támasznyújtás, amely az éppen fejlődő pszichikus funkciók kibontakozásához és begyakorlásához biztosít megfelelő szociális és tárgyi feltételeket a környezetben.
A korai fejlesztés, valamint a prevenciós eljárások nagyon eredményesek a tanulási zavarok kialakulásának megelőzésében, jelentősen csökkenthetők velük a meglevő rizikófaktorok, illetve rendezhetők velük már kisiskoláskorban a funkciózavarok. Korrekció azok számára szükséges, akik lemaradtak, vagy valamilyen funkcióban nem érték el korosztályuk fejlettségi szintjét (pl. fizikai, pszichés képességeikben, vagy akár szociális szempontból).
A fejlesztés megtervezése előtt mindig pontosan tudnunk kell, hogy miért és miben szorul segítségre a tanuló. Ezért pedagógiai, gyógypedagógiai és pszichológiai módszerekkel feltérképezzük a gyermekek képességeit. A hiányosságok és lemaradások mellett hangsúlyt helyezünk az erős oldalak, kiemelkedő képességek megismerésére is, már csak azért is, mert ezekre tudunk majd építeni a fejlesztés során.
Iskolánk mind a prevenciós, mind a korrekciós fejlesztésben a mozgásra épít, ez áll fejlesztőtevékenységünk fókuszában, Mivel a mozgás bír a legnagyobb transzferhatással, a mozgáson keresztül alakítjuk a testsémát, a térirányok kialakítását. A tanuláshoz szükséges pszichikus fejlettségi szint kialakulásához, megerősítéséhez első lépésként a motoros, mozgásos funkciókat, készségeket kell fejleszteni. Közvetlen fejlesztési cél a nagymozgások pontosítása, finomítása, tempó-ritmus-irányváltoztatás kontrolljának növelése, amely önkontrollt is fejleszt egyúttal.
A finommotorika fejlesztése a szem-kéz, szem-láb koordinációjának kialakításán keresztül valósul meg, ez figyelemfejlesztés is egyúttal, és nélkülözhetetlen a zavartalan írástanuláshoz. A testséma, ’oldaliság’, térérzékelés fejlesztése szintén speciális, mozgásos feladatok alkalmazásával valósul meg.
A fejlesztés során mindig szem előtt tartjuk a komplexitás elvét. Egyrészt a biztos, következetes, foglalkozást ki nem hagyó, elfogadó, megerősítő érzelmi jelenlét meglétét, másrészt nagyon tudatosan betartjuk a fejlesztési lépcsőfokokat. Lassan, türelmesen, játékos formában gyakoroltatunk.
A kisiskolás még közelebb áll az óvodáskor fejlődési jellemzőihez, ami az érzelmi motiváltságot, fáradékonyságot illeti. A tanulás lassan fő tevékenységi formájává válik, de csak fokozatosan lesz képes a figyelemkoncentrációra, a kitartó tanulásra. Az alapkultúrtechnikák – írás, olvasás, számolás-elsajátításához szükséges pszichikus funkciók fejlesztésére játékos foglalkozásokat alkalmazunk a direkt feladatok helyett.